Borboly a trófeavadászat tisztázását javasolja

Az egyeztetésen a meghívott felek a fenntartható konfliktusmenedzsmentről, Európa más országaiban alkalmazott vadgazdálkodásról, a nagyragadozók populációjának helyzetéről, illetve európai és helyi szintű irányelvekről vitáztak. Hasonló workshopra a csíkszeredai megyeházán is sor került tavaly júliusban. A brassói eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett részt vett Tóásó Imelda és Adrian Gabor Brassó megyei alelnökök Allen Coliban, Románia Szenátusa Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Dr. Simona Mihăilescu, a Román Akadémia képviselője, Becze István Hargita megyei tanácsos, Csák László szakértő, Demeter László biológus a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről, Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Halász Társulat igazgatója, Könczei Csaba, Kovászna megye Mezőgazdasági Igazgatójának vezetője és állat-, valamit természetvédelmi szervezetek képviselői is.

A szakmai workshop egyik fő témáját a nagyvadakkal való együttélésre vonatkozó menedzsmentterv draft változatának megvitatása képezte. Ugyancsak Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére Románia Szenátusának Környezetvédelmi Bizottsága még tavaly ígéretet tett ezen akcióterv közvitára bocsátására (http://bit.ly/2FeHWfu).

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a mostani egyeztetés konklúziójaként a trófeavadászat kérdésére vonatkozó beszélgetés Bukarestben történő megszervezését javasolta. Ugyanakkor mint mondta, a szakemberek véleményét meg kell ismertetni a nagyközönséggel, hiszen számos újdonság felmerült a brassói fórumon, ezek az egyeztetések pedig meghozzák a várt eredményt a nagyragadozók, köztük a medvéket övező problémákra. A találkozó többek között azért is volt fontos, mert készül Borboly Csabának a Régiók Bizottsága felé benyújtandó jelentése a témában, az elmúlt hónapokban pedig több intézménnyel és érintett féllel is konzultált a bizottság raportőreként. A jelentést január 30-án kerül megvitatásra Brüsszelben.

–  Megoldások nélkül az emberek és a nagyvadak is szenvednek, ugyanakkor prioritás kell legyen az emberi életek védelme. A közös cél a barnamedve védelme és az emberek biztonsága, ne tekintsünk ellenségként a medvékre – tette hozzá Borboly Csaba.

Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsa alelnökének beszámolója szerint Brassó megyében is problémát okoz a medvék elszaporodása, hiszen a sípályákra is bejárnak. Ezért is tartják fontosnak, hogy a szakemberekkel közösen mielőbb megoldást találjanak. Borboly Csaba megköszönte Brassó megye képviselőinek a szervezést, Kovászna megyének a résztvételt.

Allen Coliban, Románia Szenátusa Környezetvédelmi Bizottságának elnöke szerint gyakrabban kell ehhez hasonló találkozókat szervezni a megfelelő módszerek kidolgozása és a pontos egyedszámlálás érdekében. Hangsúlyozta az akcióterv munkafolyamatában a határidők meghatározását. A szenátor felvállalta a workshop-on felvetődő kérdések tisztázását Bukarestben.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője három nagy problémát sorolt fel, amelyet medvék okoznak: súlyosak a mezőgazdaságban okozott károk, megműveletlenül maradnak területek, későre kapnak kártérítést, és már nem a kár valós értékének megfelelően.

Demeter László biológus a menedzsmentterv szempontjából fontosnak találta a lakosság és az érintettek érdekeinek figyelembe vételét. Mint mondta, segíteni kell azokat a gazdákat, akiknek a területei gyakran látogatottak a medvék által, a károk komplex elemzésére van szükség.

Csák László szakértő szerint, aki a Régiók Bizottsága felé benyújtandó jelentésről beszélt, a Natura 2000-es területek támogatására van lehetőség EU-s forrásokból, ezt azonban Románia figyelmen kívül hagyja, e támogatási rendszer kidolgozásának a fontosságát hangsúlyozta. Az Európai Parlament is dolgozik a biodiverzitás kérdésén.

A konzultációk helyi és regionális szinten lezajlottak, Borboly Csaba megyeelnök is tartott konzultációt minden célcsoporttal és minden szervezettel. A véleményeket befoglalták az akcióterv draft változatába, a ma elhangzott újabb véleményekkel együtt.