2019.09.15
vasárnap

Bár csökken a diáklétszám, nem zárnak be magyar iskolákat a Székelyföldön

MF - közlemény - 2019-02-21

A következő tanévben nem várható drasztikus átalakítás a Hargita és Kovászna megyei óvoda- és iskolahálózatban, viszont közös probléma, hogy a szakoktatást még nem sikerült vonzóvá tenni a diákok számára. Az alábbi cikkben a 2019/2020-as tanévben várható fejleményekkel foglalkozunk az anyanyelvű oktatáshoz kapcsolódóan, ezen belül is a székelyföldi megyék helyzetét kísérve figyelemmel. 

Görbe Péter főtanfelügyelő tájékoztatása szerint nem kell iskola bezárásától tartani a következő években Hargita megyében. Létszámhiány miatt egyetlen intézmény, a székelykeresztúri Mesevár Óvoda adminisztrációs átszervezése várható. Az oktatási intézmény gyermeklétszáma a minimálisan meghatározott 150 fő alá csökkent, így nem működhet tovább önálló jogi személyként. Bár több kistelepülésen évek óta a létszámhatáron egyensúlyoznak oktatási intézmények, a helyi önkormányzatok mindig találtak megoldást, hogy ne kelljen óvodákat, iskolákat bezárni – magyarázta a főtanfelügyelő.

Mint megtudtuk, osztályokat vonnak össze Homoródalmáson, de az iskola nincs veszélyben. Ez nem egyedi a megyében, hasonló a helyzet a homoródszentmártoni, gyergyóalfalusi, tekerőpataki iskolákban, ahol már nem ismeretlen a szimultán oktatás. A főtanfelügyelő kifejtette, ilyen esetekben mindig érdemes mérlegelni, hogy fenntartható-e az oktatás megfelelő színvonalon, vagy érdemes elgondolkozni egy-egy központi iskola működtetésén kiemelkedő szakemberek, pedagógusok bevonásával, alkalmazásával.

Szakemberhiány: egyelőre kezelhető mértékben

Görbe Péter szerint Hargita megyében jelenleg nem beszélhetünk kezelhetetlen szakemberhiányról az oktatásban, bár bizonyos területeken már felütötte a fejét a jelenség. Különösen érintettek a reál tantárgyak, a fizika, a kémia, a matematika. Ezen kívül vannak hiányzó oktatók az elektronikai, elektrotechnikai, illetve az építészeti szakoktatásban. Ezek keresett szakmák, könnyű elhelyezkedni bennük, ezért kevesen tartják vonzónak a jelenlegi fizetések mellett, akár mellékállásban végezve az oktatói pályát.

Kevesen élnek a duális képzés lehetőségeivel

Néhány évvel ezelőtt lehetőség adódott Hargita megyében, hogy a bizonyos szakmák iránt érdeklődő diákok gyakorlatközpontú oktatáson vehessenek részt a programba bevont cégek közreműködésével. Az ösztönző juttatásokat adó szakemberképzés eddig nem érte el a várt népszerűséget. A megyében kiemelkedő a székelyudvarhelyi példa, ahol a Székelyudvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövetségének segítségével sikerül elindítani vendéglátóipari szakképzéseket többféle szakon is. Hasonlóan sikeres a program Gyergyóditróban, ahol ősztől három különböző szakképzést adó osztály indul és a helyi cégek a gyakorlati lehetőség mellett a jövőben valószínűleg munkahelyeket is tudnak biztosítani a képzésben részt vevő diákok számára.

Görbe Péter megjegyezte, hogy a diákok által kedvelt, népszerű szakok nem feltétlenül azonosak a munkaadó cégek szakember-keresletével. Népszerűek a gazdasági szakok, miközben a nehéznek tartott szakmákba nem könnyű a diákok bevonása.

Iskola a határon

Speciális helyzetben van a megye északi részén elhelyezkedő Háromkút falu. A hegyvidéki település a megyék szervezésekor a Neamț megyei Damuk községhez került közigazgatásilag. A helyi lakosok többsége azonban ragaszkodott magyar identitásához és nyelvéhez, ezért a legközelebbi magyar többségű községközponthoz, Gyimesközéplokhoz jelentkeztek be állandó lakosnak (több család valóban csak nyári időszakban tartózkodik az eldugott falucskában). A falu iskolája magyar tannyelvű oktatást biztosít alsó tagozatban, felsőbe Gyergyószentmiklósra, Gyimesbe járnak a gyermekek.

A Neamț megyei prefektúra, illetve Damuk község polgármestere az elmúlt időszakban nagy nyomás alá helyezte a falu lakosságát. Azt szerették volna elérni, hogy az emberek jelentkezzenek be Damukba és járassák gyermekeiket az ottani román tannyelvű iskolába. A Farkaspalló 2 iskola a Hargita megyei tanfelügyelőség fenntartása alatt áll, és a szülők kiállása nyomán egyelőre biztosítva van a településen a magyar nyelvű oktatás.

Kérdésünkre Görbe Péter elmondta, Hargita megyében nem jellemző, hogy magyar nemzetiségű gyerekeket íratnának román nyelvű intézményekbe. Ez a jelenség elsősorban vegyes házasságból születő gyerekeknél fordul elő, illetve magyar családok esetében akkor, ha a gyermek nem jutott be adott szakon magyar oktatásba, és ezért beiratkozik a hasonló profilú román osztályba.

A tervek szerint Hargita megyében ősztől 9 059 óvodás gyermek fog magyar tanintézményekbe járni (ebből kiscsoportba 3 068 gyermeket írattak). Az előkészítő osztályokba 2 932, ötödik osztályba 2 928, a líceumok 9. osztályaiba 1 764, míg szakiskolai osztályokba 890 főt várnak a magyar tagozatok.

Kovászna megyében sem zárnak be iskolákat

Háromszéken a következő tanévben az ideihez képest változatlan marad az iskola- és óvodahálózat, bár a falvak elöregedése miatt hosszú távon veszélybe kerülhetnek egyes tanintézmények, mutatott rá érdeklődésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy elkészítették a 2019/2020-as tanév beiskolázási tervét, amelyet továbbítottak a minisztériumnak. E szerint a következő tanévben nem zárnak be egyetlen iskolát vagy óvodát sem, bár több vidéki tanintézmény alacsony létszámmal működik, az 1–4. osztályos gyerekek összevont osztályokban kénytelenek tanulni.

Kiss Imre rámutatott, hogy a beiskolázási terv összhangban van az iskolahálózattal, amely minden településen a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A tanfelügyelőség egyeztet az önkormányzatokkal, amikor a beiskolázási tervet elkészíti. Bár vannak kistelepülések, ahol nagyon kevés diák van, de a közösségek ragaszkodnak az iskolához. Ezt a tanfelügyelőség tiszteletben tartja, bár hosszú távon a helyzet tarthatatlan lesz, mondta Kiss Imre, aki szerint a jelenlegi helyzethez képest a következő tanévben nem lesznek sem iskola- és óvodabezárások, sem összevonások.

Aháromszéki főtanfelügyelő rámutatott, hogy a létszám alatti osztályok működtetésének is van egy határa, így vidéken több helyen kénytelenek összevont osztályokat indítani az 1–4. osztályos diákoknak. Ez esetben a tanítókat külön képezik, hogy jobban boldoguljanak az összevont osztályokban, és lehetőség szerint minden gyereket megfelelően tudjanak felzárkóztatni. Ugyanakkor ilyen esetben a szülők döntésén is múlik, hogy megfelel-e nekik ez a helyzet, vagy elviszik gyerekeiket a községközponti, esetleg a közeli városi iskolákba.

Nem túl vonzó a szakoktatás

A háromszéki tanfelügyelőség évek óta próbálkozik, hogy a vállalkozói igények alapján a szakiskolák fele terelje a középiskolás diákokat, de az elméleti oktatásnak még mindig nagyobb a csábító ereje. Kiss Imre arról tájékoztatott, hogy a következő tanév beiskolázási tervében induló osztályokat úgy tervezték, hogy azok 46 százaléka elméleti és 54 százaléka szakiskolai oktatásban indulna.

Majd csak ősszel, a beiratkozások befejeztével derülnek ki a végleges arányok, az elmúlt évek tapasztalata szerint iskolakezdésre az induló elméleti és szakiskolai osztályok aránya 50–50 százalékra módosul. Ugyanakkor mivel az elméleti oktatás iránt általában nagyobb az érdeklődés, azok maximális osztálylétszámmal indulnak, míg a szakiskolai osztályokba kevesebb gyerek iratkozik be, így a tanulók számbeli aránya az elméleti oktatás javára tolódik el, magyarázta Kiss Imre. 



iskola  



© Copyright 2018