A mintavétel, ami 238 diákot jelent, nem reprezentálja a székelyudvarhelyi középiskolások tudását, mivel semmilyen arányosságot nem látni az iskolák közti megkérdezettek és korosztály beli megoszlás között. Számszerüsítve 59 diák a Refiből és 5 diák a Mezőből nem képes iskolák közti és évfolyam béli határokat és különbségeket felállítani. A vizsgált populáció meghaladja a háromezer főt és 15-től 20 éves korig terjed a megkérdezettek életkora, ami szinté hatalmas szakadék.
„Szeretnénk tudni mi volt a módszertana a statisztikai felmérésnek és mi a célja.” – tette fel az UIET elnöke, Imre Gábor. Másik felmerült kérdés az volt, hogy ha szerintük nem reprezentatív, akkor miért vonnak le súlyos következtetéseket egy egész generációról, iskolákról és korosztályokról?
Érdekes megközelítése a felmérésnek az is, hogy mennyit is kell tudjon egy fiatal az adott kérdésekből, témákból és mennyire mutatja be a fiatalok tudását a kérdéskörökről. „Emmanuel Macron (kérdőívben csak Macron) ismerete és az önkormányzati tanácsosok darabszáma teljes mértékben reprezentálja a politikai és közéleti tudását a fiataloknak?” – véli Tornai Szilárd, ügyvezető alelnök.
Az ifjúsági szervezet elnöke szerint egy ilyen „lesújtó” eredményeket közlő kutatás csak a generációs ellentéteket erősíti fel és az egymás melletti párhuzamos elbeszélést fokozza. A feltett kérdések sem egyértelműek, nagyon sok kétértelműséget véltek felfedezni benne, mint például a SRL említése, mint „Korlátolt Felelősségű Társaság” vagy a TVA, mint „Általános forgalmi adó”.
A Székelyudvarhelyi Mikroválallkozók Szövetsége (SZMVSZ) kiközölt kutatásában és kérdőívben, melynek címe: „S’akkor mi van?”, kétszer annyi kérdés van a politikai témákról és személyekről, mint a gazdasági, vállalkozói kérdéskörökről. A feltett kérdések mindenről szólnak, csak nem a fiatalokról, nem arról kérdezték őket, hogy hogyan látják a világot vagy milyen problémákkal szembesülnek, így nehéz a kutatás célját is megállapítani.
Az UIET felelősségének érzi, hogy felszólaljon az ügy ellen, hisz könnyű kritizálni ezt a generációt, míg nem hallatja hangját. E mellett rombolja az idősek és fiatalok egymásba vetett bizalmát is, ezeket mástól is hallott az ifjúsági szervezet.
Az UIET decemberben 490 végzős diákot kérdezett meg élőben, hogy felmérje, milyen rendezvényekből van hiány és mik az ők prioritásaik. Ennek belső célja volt: a programterv összeállításában és információgyűjtésben. Ebből a kérdőívből is világosan látszik, hogy vannak alapvető társadalmi, közéleti, gyakorlati és elméleti hiányosságok, akár az oktatásban, de erre nem biztos, hogy a nyilvános kritika a legjobb reakció. Ilyen vitákat lehet és kell szakma szinten is folytatni, az UIET ezután is ezt a célt tűzi ki, jegyezte meg az alelnök.