A Magyar rovásírás átfogó története, Van kiút a szenvedélyek fogságából, Két keréken Székelyföldön – Bemutatkozik a KSE – Kerékpárszakosztály, A víz titkai, A zöld gondolkodásról és fenntartható életről, Van-e szükség ma férfiakra?, avagy hova lett a férfi erő?, Híres erdővidékiek, Öko nap – Beszélgetés az ökofalvakról és az önfenntartó gazdálkodásról, a hagyományos építkezési technikákról, anyagokról, a szabad élet művészetéről, Milyen jogaink és kötelességeink vannak az internet világában?, Mit tegyek, ha rendőrrel találkozom?, Tormay Cécile és a Bujdosó könyv – a teljesség igénye nélkül néhány előadáscímet soroltunk, olyan programpontokat, melyekről talán senki sem mondaná meg, hogy a nemrég lejárt EMI-tábor programpontjai. Pedig mindenik téma terítékre került, ám sajnos egyik sem vonzott kellő érdeklődőt. Talán még aki ott volt, sem tudja, mennyi minden jóról lemaradt.
Talán az időjárás, talán a megfelelő népszerűsítés hiánya – lehetne sorolni az okokat. Egy biztos, az EMI-tábor több lehetne, mint ami. És akkor még nem is említettük a kézműves foglalkozásokat, a táncházakat, a gyerekfoglalkozásokat. Sokak fejében úgy él a tábor, mint a nemzeti erős vonal rock-estje – pedig ennél sokkal több (lehetne).
Egyetlen év sem telhet el az EMI-tábor nélkül – így gondolkodnak idén is a szervezők, illetve a tábor lelkes rajongói, így az idén is megszervezésre került az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) legnagyobb éves rendezvénye.
A július 18-22. között megszervezett EMI-tábor életében a legnagyobb változás az volt, hogy visszaköltöztek a rendezvény eredeti helyszínére, a Gyergyószentmiklós mellett található „4-es Kemping” területére. A szervezők úgy vélték, az új helyszínen ideális feltételeket tudnak biztosítani a táborozóknak. Ez részben sikerült is, ám volt aki a tisztaság hiányára panaszkodott – erre talán érdemes lesz az elkövetkezőkben jobban odafigyelni, hisz ahogyan telnek az évek, mi, résztvevők, táborozók is igényesebbek leszünk.
Idén is a már megszokott színes programkínálattal vártak mindenkit. A tábor az elmúlt évekhez hasonlóan megőrizte hagyományos, értékközvetítő jellegét. A 14. EMI-táborban is számos előadást követhettünk nyomon, amelyek múltunkról, jelenünkről és jövőnkről, a magyarság és székelység lehetőségeiről, önrendelkezéseiről szóltak. Ugyanakkor számos kikapcsolódási lehetőséget kínáltak a táborozóknak: volt íjászat, borkóstoló, táncház, koncertek, buli, az egész kicsiket pedig a gyereksátor várta.
Összességében az mondható el, hogy jöhet a következő – ám talán érdemes előtte leszűrni és kamatoztatni az eddigi tapasztalatokat, hogy a jövő évi még jobb, még szebb legyen, és mindenki tudjon is róla.