Kiállítással emlékeznek Márton Árton püspökké szentelésének nyolcvanadik évfordulójára

Márton Áron Gyulafehérváron őrzött hagyatéka összesen másfél milliónál is több a püspökért felajánlott ima és erénygyakorlat nyomát őrzi. Márton Áron a legtöbb levelet, imát, rajzokat és egyebeket 1949-ben kapta, püspökké szentelésének tízedik évfordulóján, amikor börtönbe zárták, tudtuk meg a szervezőktől.

Ezt az imahadjáratot dr. Boga Alajos általános helynök kezdeményezte és ő adott „sorvezetőt” is a főesperesek számára az összesítés elvégzéséhez. Azonban az imádságokat összesítő csokrok messze túlmutatnak a kötelező tiszteleten. Szeretetről, aggodalomról és együttérzésről tanúskodnak.

Az imacsokrok díszítése sokban emlékeztet a huszadik században elterjedt, gondosan illusztrált rajzos emlékversekre, vagy énekes füzetekre. A virágok, fenyőgallyak, keresztek, püspöki és papi jelvények mellett 1949-től rendre megjelenik a rajzokon a töviskoszorú, a mindent átfonó tövises ágak, a kereszthordozás. Főként 1964-től hangsúlyosabban megjelennek a tájrészletek, a székely-kapuk, székelyruhák és falvak rajzos képei is. Ugyanakkor megsokasodnak ez egyház elnyomására vonatkozó, áthallásos szövegek.

A tárlaton helyet kapott továbbá egy kisebb válogatás azon ajándéktárgyakból, amelyekkel a püspöknek kedveskedtek hívei. Többek között a lupényi hívek szénszállító csille-makettje, Orbán Ferenc szobrai, Imets László fametszete, valamint a temesvári egyházmegyében levő óbesenyői bolgár közösség által ajándékozott népviseleti fejdísz.

A Kovács Gergely posztulátor atya szervezte kiállítás hétköznapokon 10 és 17 óra, hétvégén pedig 10 és 14 óra között tekinthető meg Csíksomlyón.