Körforgásos gazdaság: Javítsd meg, használd újra!

Az Európai Parlament szeretné, ha lakói áttérnének a körforgásos gazdálkodásra, és hatékonyabban használnák fel a rendelkezésükre álló nyersanyagokat, csökkentve a hulladékot.

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.

Az EU ambiciózus vállalásokat tesz, hogy növelje az újrahasznosítást és visszaszorítsa a hulladékok lerakását.

A szemét hatékonyabb kezelésének komoly környezeti, egészségügyi és gazdasági haszna lenne. Az európai gazdaságot az úgynevezett körkörös gazdaság irányába elmozdító négy törvényjavaslatból álló csomag eredményeként az alapanyagok és termékek sokkal tovább maradnak a fogyasztási ciklusban. 2025-re ugyanis a települési hulladéknak legalább 55%-át újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os arányt kell elérni - ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára. 

2025-re a textíliákat és a háztartási veszélyes hulladékot külön kell majd gyűjteni. A lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni vagy otthon komposztálni kell. Összhangban az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, a tagállamoknak a kidobott élelmiszer mennyiségét 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal kell csökkenteni. A pazarlás csökkentése érdekében a hatóságoknak ösztönöznie kell az el nem adott étel összegyűjtését és biztonságos újraelosztását.

Az áttérés a körforgásos gazdaságra számos előnnyel járna: elsődlegesek a környezetvédelmiek, ám jótékony hatással lenne a nyersanyag-gazdálkodásra is, a versenyt, a gazdasági növekedést ösztönözné, az innovációt serkentené, és új munkahelyeket is teremtene. Ugyanakkor a fogyasztók tartósabb, új termékekkel kerülnének kapcsolatba, vagyis jelentősen javulna az életminőségük.

Forrás: europa.eu

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából társfinanszírozott, a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt.