A kormány felszámolja az erdélyi magyar kulturális intézményrendszer alapjait

„Gyakorlatilag ez katasztrófa. És amit mondott a kormányfő, az hazugság” – kommentálta Csíkszereda polgármestere a miniszterelnök kijelentését, miszerint a romániai költségvetési rendszer első valós reformját jelentik a szerdán bejelentett kiadáscsökkentési intézkedések. „Ez nem reform, hanem egy teljesen meggondolatlan lépés” – fűzte hozzá Korodi Attila, akit arról kérdeztünk, hogyan érintik az önkormányzatokat a költségcsökkentő intézkedések

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány 50 intézkedést tartalmazó sürgősségi rendeletet fogad el. Csökken az államtitkárok és általában a vezető beosztású állami alkalmazottak száma, betöltetlen állások szűnnek meg, korlátozzák a bérpótlékokat.

Csíkszereda abba a helyzetbe kerül, hogy be kell zárnia a színházat, a Hargita Székely Népi Együttest, a múzeumot és a városi sportklubot ahhoz, hogy „túl lehessen élni ezt a költségvetési megszorítást” – értékelte a javasolt intézkedések hatásait a székelyföldi város polgármestere. Korodi Attila hangsúlyozta: a várostól nem vesznek el pénzt, viszont azzal, hogy a bevételek bizonyos százalékában maximálták a kultúrára költhető összegeket, „nem engedik, hogy finanszírozzuk az intézményeinket”.

A polgármester szerint már az alintézmények összeolvasztása miatt is „a személyzet 15 százalékát el kell csapni”. Itt muzeológusokról, színészekről, a Hargita Székely Népi Együttes tagjairól vagy edzőkről van szó. Konkrétabban: 21 millió lej helyett ezentúl 8,4 millió lejt költhetne a város a négy alintézmény működtetésére. „Ez azt jelenti, hogy maradna 6-7 személy, és az évi több száz program helyett lesznek ilyen gyöngéd kulturális estek” – értékelte a polgármester, hozzátéve, hogy „ez katasztrófa”. Meglátása szerint a helyzet rosszabb lenne, mint 1989 előtt volt, mert a Hargita Székely Népi Együttes tagjait egy-egy iparvállalat kamuállásokra alkalmazta, illetve fizette.

Korodi Attila a belső átszervezésre vonatkozó előírásokkal is elégedetlen. Úgy véli, nem okozna gondot a vezetői tisztségek nyolcszázalékos felső korlátjának a végrehajtása, viszont annál nagyobb problémákkal járna az irodavezetői posztok megszüntetése. „Nekem két-három vezetővel kell egy 100 fős személyzetet irányítanom különböző, szerteágazó témákban, ami Bukaresben 300-400 fős koordinációval történik” – fejtegette.

A legsúlyosabb hatásai a kormányrendeletnek azonban a kisebbségi kultúrára lesznek a polgármester szerint. A nagyvárosoktól eltérően, ahol általában a művelődési minisztérium finanszírozásával működnek színházak, operák, filharmóniák, és a nagy multi cégek finanszírozzák a kulturális programokat, a közepes és a kisvárosokban ez mindig önkormányzati feladat. „Másfelől az egész erdélyi magyarság kulturális intézményrendszere kimondottan az önkormányzati struktúrára épül rá, és ezeket most felszámolják” – emelte ki Korodi hozzátéve, hogy a kultúrára költhető bevételek arányának korlátozása miatt munkahelyek szünhetnek meg, a közepes vagy kisebb települések pedig veszíthetnek a vonzerejükből, főleg a fiatalok szemében. „Most éppen a városnapok küszöbén vagyunk, ma este lesz a nyitóhangverseny. Ezek lesznek az utolsó városnapok, jövőre már nem lesz lehetőségünk megszervezni” – bizonygatta Csíkszereda polgármestere

Korodi felhívta a figyelmet egy abszurd egybeesésre. Elkezdődött az országos helyreállítási terv alapjainak a lehívása, ennek keretében pedig egyebek mellett felújítják a színházat, miközben a működtetésére nem költhetnek pénzt. „Gyakorlatilag úgy fogunk beruházni, hogy a kormány által bemutatott terv alapján kinyírjuk a teljes társadalmi, kulturális és sportéletet a városban, a közösségi élet lényegét” – nyilatkozta a csíkszeredai polgármester.

Forrás: Maszol.ro

Fotó forrása: RMDSZ