2019.11.22
péntek

Megnyerte az Európai Bizottság elleni perét a Székely Nemzeti Tanács

MF - közlemény - 2019-03-08

A Székely Nemzeti Tanács megnyerte azt a pert, amelyet az Európai Bizottság ellen indított a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzésének az elutasítása miatt. A jogerős ítéletet csütörtökön hozta nyilvánosságra honlapján az Európai Unió luxemburgi bírósága. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözölte a döntést.

Az ítélet szerint a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte az Európai Törvényszéken alapfokon hozott ítéletet, és megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben az EB elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Az indoklás szerint az EB tévesen alkalmazta a közösségi jogot, amikor megtagadták a nemzeti kisebbségi régiók helyzetének javítására irányuló kezdeményezés regisztrálását.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett. Az SZNT fellebbezett.

A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A jogerős ítélet az Európai Bizottságot kötelezi mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére. Magyarország, Románia és a Szlovák Köztársaság maga viseli saját költségeit.

Csütörtöki ítéletében a bíróság felidézte: arra a kérdésre, hogy a kohéziós politika jogi alapul szolgálhat-e a magukat hátrányos helyzetű, sőt a e politika által veszélyeztetettnek tekintő nemzeti kisebbségi régiók érdekeinek uniós szintű figyelembevételéhez, a törvényszék úgy vélekedett, hogy a válasz olyan tények és bizonyítékok értékelése körébe tartozik, amelyekre vonatkozóan a bizonyítási teher az európai polgári kezdeményezés szervezőire hárul.

A bíróság szerint azonban ezzel az érveléssel a törvényszék tévesen alkalmazta a jogot. Az a kérdés ugyanis, hogy az európai polgári kezdeményezés keretében javasolt intézkedés az Európa Bizottság hatáskörébe tartozik-e, nem ténybeli vagy a bizonyítékok értékelése körébe tartozó kérdés, hanem lényegében az alapszerződések rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kérdés.

Így, amikor a bizottsághoz európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtanak be, a testületnek ebben a szakaszban még nem feladata megvizsgálni, hogy minden hivatkozott tény bizonyítékát csatolták-e, sem azt, hogy a javaslat, valamint a javasolt intézkedések alapjául szolgáló indokolás elegendő-e. A bizottság annak megvizsgálására kell szorítkozzon, hogy objektív szempontból a tervezett intézkedéseket absztrakt szinten el lehet-e fogadni a szerződések alapján.

Mindazonáltal a bíróság megerősítette a törvényszék azon megállapítását, amely szerint a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői nem tartoznak a "súlyos és állandó demográfiai hátrány" fogalmi körébe, következésképpen a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe e fogalom keretében. E jellemzők ugyanis nem minősülhetnek úgy, mint amelyek a gazdasági fejlődést tekintve következetesen hátrányt jelentenek a környező régiókhoz viszonyítva.

Kelemen: örvendünk az ítéletnek, támogatjuk az aláírásgyűjtést

"Örvendünk a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése perében született ítéletnek. Az RMDSZ által elindított Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése erősíti egymást. Bízunk abban, hogy az Európai Bizottság következő döntése kedvező lesz, természetesen támogatni fogjuk az aláírásgyűjtést, amint erre sor kerül" – reagált a hírre Kelemen Hunor csütörtökön.

A szövetségi elnök szerint a Minority SafePack bejegyzése, az RMDSZ útépítése precedenst teremtett Európában. "Ennek is köszönhető, hogy ma minden eddiginél közelebb állunk ahhoz, hogy két olyan sikeres európai polgári kezdeményezésről beszéljünk, ami Erdélyből indult, és az erdélyi magyar emberek problémáira kíván megoldást nyújtani" – fogalmazott. Emlékeztetett: abból az elvből kiindulva, hogy minden, a közösségnek kedvező polgári kezdeményezést támogatni kell, az RMDSZ Korodi Attilát javasolta korábban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének polgári bizottságába.

Az RMDSZ parlamenti képviselője rámutatott: amint az Európai Bizottság bejegyzi az SZNT polgári kezdeményezését, megnyílik a regionális politikában az őshonos kisebbségek által lakott vidékek számára az a lehetőség, hogy európai támogatással, európai pénzekkel tudják közösségi céljaikat erősíteni és fejleszteni.



Erdély   Európai Bizottság   győzelem   per   Székely Nemzeti Tanács  



© Copyright 2018