2020.01.20
hétfő

Hulladékgazdálkodás és újrafeldolgozás: miért a nagy igyekezet?

- 2019-12-11

Mindössze néhány éve lett igazán téma az Európai Unió tagállamaiban, és így annak összes településén a hulladék újrafelhasználásának kérdése, az úgynevezett körforgásos gazdaság megvalósítása, egy fenntarthatóbb, környezetbarát élettér kialakítása.

 

Eljött a pillanat, amikor már nemcsak a környezetvédelmi civil szervezetek és az aktivisták, hanem az EU vezető politikusai, az országok, megyék és városok elöljárói is arról kezdtek el beszélni, hogy a települési hulladékot egyre nagyobb mértékben újra kell hasznosítani, s hogy egy teljesen új hulladékgazdálkodási mentalitást kell meghonosítani. Ennek részeként – hogy csak néhány hangsúlyosabb példával szolgáljunk - a biohulladéknak, a textilanyagoknak és a veszélyes hulladékoknak elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell kialakítani, a csomagolásra használt anyagokat egyre nagyobb mértékben újra kell hasznosítani, a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás révén pedig közelíteni kell a zero waste, a semmi hulladék vagy a nulla hulladéklerakás állapothoz.  Mindennek előzménye és mondhatni alapköve, hogy 2018. május 22-én, vagyis alig másfél éve az Európai Tanács elfogadta a hulladékokról szóló jogszabálycsomagot, amely új szabályokat határoz meg a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan, és jogilag kötelező erejű célokat állapít meg az újrafeldolgozást illetően.

Ezzel Európa közelebb került a körforgásos gazdaság megvalósulásához, hisz az új szabályok nem csupán a környezetünket igyekeznek megvédeni, hanem a polgárok egészségét is. Az intézkedéssel az ET tulajdonképpen bezárta a termékek életciklusának a körét, amely a gyártástól a fogyasztáson át a hulladékgazdálkodásig terjed.

De nézzük csak meg, melyek a jogszabály főbb előírásai.

A tagállamoknak a települési hulladék újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának növelése érdekében a következő célértékeket kell teljesíteniük: 2025-ig 55%, 2030-ig 60%, 2035-ig 65% - ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az EU összes települése 2035-ig a hulladéka 65%-át újra kell hasznosítsa, vagyis ennyivel kevesebb kerül a végleges lerakóba. Nem kis feladat, de nem is teljesíthetetlen. A tagállamok ugyanakkor vállalták, hogy 2025 január 1-ig külön gyűjtőrendszert alakítanak ki a textilhulladéknak és a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékoknak. Emellett gondoskodniuk kell arról is, hogy 2023. december 31-től a biohulladékot vagy külön gyűjtsék, vagy pedig már a keletkezés helyén újrafeldolgozzák (pl. otthoni komposztálás formájában). Mindezek mellett természetesen fennmarad a papír és karton, üveg, fém és műanyag összegyűjtésére jelenleg már használt külön rendszer, melynek használatánál közismerten arra kell figyelni, hogy az újrahasznosítható anyagok minél tisztábban kerüljenek a rendszerbe.

A jogszabálycsomag konkrét célokat határoz meg a csomagolásra felhasznált anyagok újrafeldolgozására vonatkozóan is: 2025-ig 65%-át, 2030-ig pedig a 70%-át.

 


 A jogszabálycsomag hulladéklerakás-csökkentési célértéket is tartalmaz, továbbá minimumkövetelményeket állapít meg valamennyi kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tekintetében. Azoknak a gyártóknak, akik termékeiket ilyen rendszerek keretében állítják elő, felelősséget kell vállalniuk termékeik hulladékfázisának kezeléséért, és ahhoz pénzügyileg is hozzá kell járulniuk.

Fontos mondat a jogszabályban, hogy a tagállamok törekedni fognak annak biztosítására, hogy 2030-tól kezdődően semmilyen újrafeldolgozható, vagy más módon hasznosítható hulladékot – különösen települési hulladékot – ne lehessen hulladéklerakóban elhelyezni.

A remények szerint mindezek eredményeként növekedni fog a hulladékok újrafeldolgozásának a mértéke, a jogszabálycsomag ugyanakkor ösztönözni fogja az újrafeldolgozható és újrafelhasználható csomagolások használatát, javítani fogja a hulladékgazdálkodás módját, és nem utolsó sorban hozzájárul a körforgásos gazdaság megvalósulásához is – az Európai Bizottság 2015-ben terjesztette elő a körforgásos gazdaságra vonatkozó jogszabálycsomagot, mely az országokon átnyúló következményekkel járó környezeti problémákat hivatott kezelni, kiterjedve arra a hatásra, amelyet a nem megfelelő hulladékgazdálkodás az üvegházhatású-gázkibocsátásra gyakorol, valamint a levegőszennyezésre és a szemetelésre, tengeri környezetben is, és ennek folyamodványa a 2018-as, előbb tárgyalt jogszabálycsomag.

 

 







© Copyright 2018